• Andrea

Éghajlatváltozás és vallás


Az éghajlatváltozás megállítása, lelassítása mellett sok ismert személy emelte már fel a hangját. Az "ökológiai megtérés" a történelmi keresztény egyházak tanításának is fókuszába került, tavaly november második felében Ferenc pápa is nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Ferenc pápa szavára vallástól függetlenül az egész világon figyelnek, ezért is olyan fontos, hogy az egyházi vezető állást foglalt a kérdésben. A pápa szerint az éghajlatváltozást csak az egyéni lemondás és felelősségvállalás lesz képest megállapítani.

A párizsi klímacsúccsal ellentétben, ahol mindenki a "nagyhatalmaktól", a világ vezető politikusaitól várja a megoldást, az egyház az egyén szintjén történő változtatásra irányítja a figyelmet.

Az egyéni példamutatássokkal jellemzőbb a hétköznapi életben. Példát veszünk szüleinktől, az óvónéniktől, tanároktól és a környezetünkben meghatározó szereplőktől. Sokkal könnyebb egy-egy általunk ismert személy mintájával azonosulni mint valami ismeretlen, távoli nagyhatalommal vagy annak képviselőjével. Az óvodai, iskolai, munkahelyi szellektív szemétgyűjtést, egyéb ökotudatos megnyilvánulást könnyebben magunkénak érezzük és az eredménye is gyorsabban, ha nem is azonnal érzékelhető.

Az egyén felelősségének semmi köze a valláshoz, ugyanakkor nagyon jó dolog, hogy az egyház is felemeli hangját egy globális probléma, a klímaváltozás kérdésében.

Szerencsére a klímaváltozással kapcsolatos rendezvények száma is egyre szaporodik. Tavaly év végén az Energiaklub közreműködésével megrendezett „A vallás a klíma védelmében – morális parancs és mindennapi gyakorlat” című konferencián is elhangzott a vallási, erkölcsi segítség szükségessége a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Egyéni elhatározásra lenne szükség. Mindenkinek be kellene látnia a pazarló életmód hatásait és változtatni kellene ezen. A környezet károsításával, mi emberek is károsodunk, hiszen részei vagyunk a természetes és az épített környezetünknek.

Ferenc pápa is említi a “leselejtezés kultúráját”. A szeméthegyek gyártása mellett, figyelni kellene a fogyasztás korlátozására is. De az éghajlatváltozásnak sok egyéb következménye lehet. Például a mostani, részben éghajlati okokból kialakuló szíriai helyzet és menekültválság, valamint a terror térnyerésére is.

Fontos lenne megérteni, hogy a klímaváltozás és a környezetpusztítás katasztrofális következményeinek elkerüléséhez nem újabb technológiai megoldásokra lenne szükség, hanem az egyéni szemléletmód változására, a pénz, az anyagi javak túlmisztifikálásának mellőzésére.

Ferenc pápa a Laudato Sí enciklikában ökológiai megtérésre szólít fel, ahol a teremtés iránti tudatosan felelős cselekvés lelkiismereti kérdéssé válik. Ilyen megtérésre lenne szükség az éghajlatváltozás elleni világ szintű fellépéshez.

Nagyon jó példa a református Ökogyülekezeti mozgalom. 20 magyar ökogyűlekezet napi szinten gyakorolja a teremtésvédelmet. Apró és egyszerű cselekvések ezek, melyek beépültek a mindennapi gyakorlatba. Egyéni szintről indulva. Faültetés, hulladék mérséklés, újrapapír használat, termelői piacok kialakítása. Szintén fontos elem az ökoteológia megjelenése. Az egyház mindig fontos szerepet töltött be a szemléletmód átadásában, népszerűsítésében. Ennek egyik meghatározó eleme lehet az ökoteológia népszerűsítése.

Lehet, hogy kicsit prédikáció jellegű ez a rövid írás, nem annak szántam. Nem szükséges ahhoz gyakorló hívőnek lenni, hogy józan paraszti ésszel beláthassuk Ferenc pápa, illetve az egyházak álláspontjának igazát a klímavédelemmel kapcsolatban. Azt gondolom, mindegy az élet mely területének ismert képviselője emeli fel hangját a pazarló társadalom és annak következményei ellen. Sokkal fontosabb az, hogy minél több tábor követőjéhez eljusson a figyelemfelhívás: Komoly gond van, lépni kell!