Magyarország éghajlata

June 13, 2015

A Központi Statisztikai Hivatal a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kiadványa kétévente jelenik meg.

A klímaváltozás valós veszélyt jelent,  biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is.

A valós helyzet megítélését, annak értékelését megnehezíti, hogy a mutatók többsége a fenntarthatóság csak egy-egy dimenzióját fedi le. A mezőgazdaság területén például a növényvédő szerek értékesítésének növelése a környezeti szempontokkal ellentétes, miközben a gazdaság és a társadalom  az agrárgazdaság bővülésében érdekelt.

A klímaváltozással kapcsolatban az egyik legfontosabb cselekvési terület az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának szabályozása. A magyar kibocsátás 2012-ben megfelelt a 2020-ra kitűzött uniós célértéknek. A rendszerváltást követő két évben a nehézipar leépítése következtében drasztikusan visszaesett Magyarországon az ühg-kibocsátás, az ezt követő bő egy évtizedben pedig stagnált. Az egy főre jutó magyarországi ühg-kibocsátás 2000 és 2011 között a vizsgált szektorok közül a közlekedés és a hulladékgazdálkodás kivételével minden szektorban mérséklődött.

A levegőminőség szempontjából fontos tényező a szilárdanyag-kibocsátás, aminek fő forrása a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés.

A KSH megállapításai között szerepel  az éghajlat változás 113 évre visszamenőleg történő vizsgálata. Ez idő alatt jelentősnek számító, egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet Budapesten, közben trendszerű a hőhullámmal érintett napok számának. Eközben a fagyos napok száma csökkent és lassan de folyamatosan mérséklődött a csapadék éves mennyisége.

Kedvezőtlen tény, hogy Magyarországon  az aszállyal érintett területek aránya több évben is jelentősen meghaladta az 50 százalékot. (forrás: napigazdaság.hu)

Please reload

Please reload

September 2, 2019

Please reload