Külföld előnye (!)(?)

January 13, 2017

 

 Két századdal korábban, a 19. század első harmadában megszületett egy kisfiú. Édesapja, aki igazgatóként és fémkereskedőként dolgozott, jogi pályát szánt gyermekének. A fiú a pozsonyi jogi akadémiára járt, de a ’48-s szabadságharc kitörése miatt beállt a seregbe, majd a pécsi egyetemen tanult tovább jogot.

 

A fiú festészettel csak 23 évesen kezdett komolyan foglalkozni. A konzervatív bécsi festészeti konzervatóriumot  azonban hamar lecserélte egy akkori merész újító, Ferdinand Waldmüller magánműhelyére. Három évvel később a magyar festők közül először utazott Párizsba.

 

Párizsi művészeti tanulmánya idején a nemzeti ellenállás szellemében születtek képei. Egyik művével sikert aratott a Pesti Műegylet kiállításán, majd később a párizsi Salon éves bemutatóján elnyerte a francia állami nagy aranyérmet. Théophile Gautier, a korszak neves kritikusa a képet "romantikusan gyászos költőiségűnek” nevezte.


A közben férfivá érett fiú az emigráció kossuthi vonalával folyamatos kapcsolatot tartott fent, ami festményein is visszaköszönt. Témái szinte teljes egészében a magyar történelemhez, szabadságharcos élményeihez kapcsolhatók. Legtöbb jelentős képét Párizsban festette, de magyarországi népszerűsége is jelentős volt  ebben az időben.  Képeiről számolatlanul készültek a reprodukciók.

 

Párizsi elismertségét az is jól tükrözi, hogy vásárlói között volt Eugénia császárné. Az akkoriban születő modern francia irányzatokat, Delacroix, Courbet, Manet stílusát ismerte, de nem hatottak rá, megmaradt a "forradalmár festő" szerepében. Romantikus, de mégis akademikus stílusban festett, színpadszerű jeleneteket használva, a klasszika és a romantika határán egyensúlyozva.

A ’70-s években tért haza Magyarországra, ahol akkora megváltozott a festészet irányvonala.

A forradalmi hangú, osztrákellenes piktúra, már nem aratott sikert, főhősünk is lassan kiment a divatból. Egy történelmi képpályázaton nem nyert, ami hozzájárult ahhoz, hogy kedvét vesztette és 10 évvel hazaérkezése után letette az ecsetet.

Megélhetési problémáinak megoldására átvette apja fémkereskedését. Nem sok siker kísérte ezen az úton, tapasztalat hiányában a vállalkozás csődbe ment. Ekkor ismét festeni kezdett és a század végén millenniumi állami aranyérmet kapott, főleg korábbi munkái miatt.

A fenti történetet olvasva ki gondolná, hogy a nemzeti romantikus festészet legnagyobb mesteréről, Madarász Viktorról van szó. Legismertebb festménye, a Hunyadi László siratása külföldi korszaka idején, Párizsban készült. Festészete a 19. század második felének európai művészetéhez képest nem, de az akkori magyar viszonyokhoz képest nagyon is korszerűnek számított.

 

Madarász Viktor kétségtelenül kiemelkedő festő volt, életútja azonban másra is rávilágít.

 

A külföldön szerzett ismertség előnyöket rejt, mivel

  • erősíti a hazai népszerűséget  

  • átsegíthet olyan életszakaszokon, amikor nem annyira szalad a szekér Magyarországon.

  • általa megismerhetők nemzetközi trendek, melyek pozitív hatással vannak a munkára

  • eléréséhez nem feltétlen elvárás a korszerűség, sokkal inkább meghatározó a saját egyedi stílus

  • meglétekor, egy-egy hazai szakmai pályázat elvesztése nem jelenti a világvégét, hiszen határon túl is vannak lehetőségek

  • segíti a nemzetközi díjak elnyerését

A külföldi ismertség megszerzésének lehetősége mindenki számára adott. A fentiek szinte kivétel nélkül minden típusú, jellegű vállalkozásban elérhetők.

 

Miért ne nyitnál te is a vállalkozásoddal külföld felé? Nézd meg az Opening Time - ról szóló tájékoztatót.

Please reload

Please reload

September 2, 2019

Please reload