Virtuális valóság (VP) az ismeretszerzés szolgálatában

November 12, 2018

 

 

A mérhetetlen mennyiségben és folyamatosan elérhető információ hatására még többet és többet szeretnénk megszerezni ezekből, miközben egyre nagyobb problémát jelent a befogadott adatok megfelelő rendszerezése. Ebben segít egy fiatal tudomány, a 3D internet alapú kognitív infokommunikáció.

 

Az október végén lezajlott, környezetvédelemhez kapcsolódó IV. Innovatív szemléletformálás konferencián hangzott el Prof dr. Baranyi Péter PhD, Dsc egyetemi tanár ehhez kapcsolódó előadása „Szemléletformálás a jövőben, digitális oktatás és virtuális valóság (VR)” címmel. Ahogy a professzor fogalmazott, ez a terület nem a jövő feladata, hanem már működő platform.

 

Annak idején a DOS felhasználók számára meglehetősen színes munkafelületeket hozott el a Windows megjelenése. Ollócskák, ecsetecskék, ikonok és ablakok segítették a szerkesztést, a grafikus megjelenítésnek köszönhetően megváltozott és felgyorsult a munkavégzés. Ahogy telt az idő, egyre jobban belejöttünk és egyre magabiztosabban használtuk ezeket a felületeket. Mára már megszokott kép az asztalon sorakozó megnyitott ablakok látványa, melyeket párhuzamosan, egymást váltogatva használunk az aktuális feladathoz. Az ablakok növekvő száma azonban egy új problémát generált. Veszélybe került az átláthatóság. A gépen megnyitott ablakok ugyanis nem adják vissza a rendezettség élményét. Általában a megnyitás ideje szerint sorakoznak egymás mellett az asztalon, azt azonban nem érzékeljük munka közben, hogy milyen logikai kapcsolat van az egyes elemek (ablakok) között. Emiatt sokan, komolyabb adatgyűjtés esetén, amikor többször kell megszakítani, majd újrakezdeni a munkát, visszatértek a hagyományos offline módszerhez. Kutatás közben a padlón, a falon vagy az asztalon szó szerint körbe barikádozzák magukat könyvekből, fénymásolt kivonatokból álló kupacokkal, ami mellett a számítógép szinte csak jegyzetelésre szolgált.

Felmerült a kérdés, hogyan lehetne ezeket a fizikai információ kupacokat virtuálisan is elérni? Hogyan lehetne a megnyitott ablakokat úgy csoportosítani, hogy látványra áttekinthetőbbé váljanak?

Ebben segít a Maxwhere, a magyar szabadalom. A 3D virtuális szobákban lehetőség nyílik a dokumentumok csoportosítására. Jelentősen lecsökken a már egyszer megtalált információ megkeresésére fordított idő és az adatok megosztása, más projektben résztvevőkkel is jóval gyorsabbá, sőt akár interaktivvá válik.

 

 (forrás: maxwhere.com)

 

A módszer a látványra épít.  A magyar fejlesztés a Maxwhere, az adatok átláthatóságával, a virtuális terek közötti váltogatás lehetőségével 50 %-kal hatékonyabbá tette az információ memorizálását és 50 %-kal nagyobb a téma átláthatósága a térben látás miatt.

 

Annak idején a Windows bekapcsolta a vizuális központot, felgyorsítva az információk befogadását. A 3D platform, a Maxwhere emellett bekapcsolja a parietális lebenyt is, mely a térbeli tudatosságért felel. Hatására a vizualizálás élményének magasabb fokát érhetjük el.

 

A MaxWhere virtuális valósága alapjaiban forgatja fel a digitális kommunikációt, alkalmazása hatalmas lehetőségeket rejt az élet szinte minden területén.  A magyar fejlesztés évekkel jár a nemzetközi törekvések előtt, felhasználva azt az egyszerű tényt, hogy mióta megszülettünk 3D-sek vagyunk mind non-, mind para-verbális kommunikációnkban. Miért ne lehetne mindezt az interneten is használni? Elérkezett a személyes eszközök 3D- s generációjának ideje. Az ipari fejlesztések már ezt a trendet lovagolják meg, amikor, egyre több személyre szabható és egyszerűen használható terméket fejlesztenek. Így ezek az eszközök szinte nélkülözhetetlen társainkká válnak a mindennapokra jellemző növekvő digitális szociális jelenlét és viselkedés során.

 

 

 (forrás: maxwhere.com)

 

A tudományos háttér, a 3D Internet alapú kognitív infokommunikáció.

A klasszikus információ-technológia 3 alappillére (kommunikáció-média (tartalom) – informatika) közötti határok egyre inkább elmosódtak, miközben a területek közös részterületei (infokommunikáció - médiakommunikáció- médiainformatika) fokozatosan felértékelődtek.

 

 (forrás: saját szerkesztés)

 

A kognitív tudomány megjelenésével az ábra átalakult. A kognitív tudomány a 20. század 50-s éveiben kialakult interdiszciplinális tudományág, melyet leginkább megismeréstudományként definiáltak és az érzet, valamint az érzet megértése között lezajló agyi funkciók feltérképezésére fókuszál.

A tudományág hatására az egyik új, megjelenő részterület, a kognitív infokommunikáció, mely az emberek és az információ-technológiai eszközök kognitív csatornákra, illetve kognitív informatikai folyamatokra alapozott kommunikációjával foglalkozik.

 (forrás: saját szerkesztés)

 

 

A tudományág nagyon ifjú, 2006-ban indultak az első projektek. 2008-ban már publikáltak néhány információt a területről, annak ellenére, hogy a fogalmi definiálás ekkor még nem történt meg. Ez utóbbi meghatározására 2010-ben Tokióban, az első CogInfoCom konferencián került sor. A meghatározás szerint a kognitív infokommunikáció az infokommunikáció és a kognitív kompetenciák kutatási területei közötti kapcsolatot vizsgálja, valamint a különböző tudományterületek együttműködéséből adódó műszaki alkalmazásokat.

A terület elsődleges célja, hogy módszerbeli képet nyújtson arról, hogy a kognitív folyamatok miként fejlődhetnek az infokommunikációs eszközökkel. Mely mérnöki alkalmazások növelhetik a megismerő rendszerek hatékonyabb együttműködését a megismerő képességek kiterjesztése terén.

 

A 3D -ben történő megjelenítés és a kognitív infokommunikáció két egymást jól kiegészítő terület. A 3D-ben történő megjelenítés rendkívül szemléletes megoldás az információk memorizálása esetében.

 

Október elején a British Museumban az Egyiptom kiállítási termekben találkoztam az Inside Explorer táblával, mely az egyik mumifikálódott test virtuális boncolását tette lehetővé 3D-ben. A Gebelein emberként ismert, kb. 3500-ban Felső-Egyiptomban eltemetett test 3D vizualizációja feltárja a látogatók számára, a múmia által hordozott valamennyi információt. Az interaktív érintőképernyő segítségével több rétegben és térben elforgatva is megszemlélhető a lelet.

(forrás: www.tii.se)

 

A 3D technológia révén a látogatók is részesei lehetnek a feltárási és felfedezési folyamatnak.  A 3D technológia olyan élményt kínál, mely a játszva tanulást teszi lehetővé az érdeklődők számára. A 3D technológia, az internet és a kognitív infokommunikáció együttese új dimenziókat nyit meg az információ memorizálásában és rögzülésében.

 

Remélhető, hogy Baranyi Péter professzor és a magyar szabadalommal ellátott projekten dolgozó hazai tudósok csoportja a Maxwhere-vel nemzetközi elismerést szerez és minél több területen élvezhetjük a 3D-s információszerzés lehetőségét.

 

 

Please reload

Please reload

September 2, 2019

Please reload